Idővel részletekben felkerül a teljes regény a blogra. Várom visszajelzéseteket, véleményeteket a könyvvel kapcsolatban. 

Addig fogadjátok szeretettel az első véleményt:

Amikor az ember egy írótól először olvas valamit, akkor nincsenek előítéletei, csak elvárásai. Aztán vagy megkapja amit várt, vagy nem kapja meg. De valamit mindenféleképpen kap. Egy könyv sikere nem csak kimondottan az irón múlik, mert az író létezése, alkotói kedve, ki van téve az olvasó, a befogadó közeg igényeinek, elvárásainak, hangulatának netán anyagi helyzetének. Az író azt ír amit akar, de az olvasó azt olvas el ami tetszik neki. És akkor kezdődik az író dillemája, kinek feleljek meg, magamnak, vagy az olvasónak. Ezért néha kompromisszumot kénytelen kötni, nem csak magáért, hanem az olvasóért is, ami mindig paradox helyzetet teremt, mert az olvasó ezerarcú.

Mindezek ellenére a "Hermes kisdiákja" írójának, Kate Pilloy-nak ez maradéktalanul sikerült, olyan karaktereket felvonultatni, olyan helyzeteket teremteni, amelyek egy percig sem hagyták lankadni az olvasó figyelmét--éles helyzetei megmutatták történetformáló képességét, a karakterek egymáshoz való viszonyulása, minden emberi érzést megmozgatott , úgy a férfi , minta női olvasók szívében. Regény-- nem is akasztanék rá más jelzőt - annak klasszikus értelmében, helyzetekkel akciókkal , a jó és a rossz összecsapásával, amiből az olvasó jön ki jól. A két főszereplő-- valahol közös sorsból indul-- Csengét rossz irányba viszi a sors, de nehéz küzdelmek, buktatók után egymásra találnak. És ebben jelentős része, szerepe, van a másik főszereplőnek Chrisnek, aki állhatatosan kitart tévelygésre hajlamos szerelme mellett. Hát kell ennél több? - Igen!- egy újabb regény, ami újabb bonyodalmakba, megoldásokba, fájdalmakba és boldogságba repíti az olvasót!

Tisztelettel Balogh Zoltán. 2013 június.

Köszönöm Zoltán és köszönöm ezt a verset is:

Balogh Zoltán: Csenge

Peches kislány volt a Csenge,

már otthonról rosszul volt elengedve.

Sorsa meg csak egyre romlott

és a rosszra igent mondott.

Választása nem nagyon volt

becsületén esett sok folt.

 Egyszer egy férfi felkarolta,

de nem csak jóra,

rosszra is oktatta

Nevet, alakot, ruhát cserélt,

néhány jó napot is megélt,

és egy boldog életet remélt.

 Már a rendőrség üldözte,

Jótevőjét elvesztette.

Rendőr nyújtott segéd kezet

irányításában segédkezett.

És szerelmes lett a zsaru,

Csengének a szerelem tabu.

A rossz emlék is kíséri,

míg a zsaru kísérgeti

 Hát így állunk most Csengével

csak úgy flörtöl a rendőrrel!