Bár megadatott nekem, hogy a szerelem érzését mindennap átéljem, mégis hoztam ma estére egy verset.
Nem az én versem, de az én egyik kedvenc versem. Ennél szebben nem tudom kifejezni én sem azt az érzést, amely mindannyiunkat megmozgat, amelyre vágyunk és amitől kiteljesedik az életünk.
CSUKÁS ISTVÁN: SZERELMES VERS
Ülj ide mellém, s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet – leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az utat, mely hozzád vezetett.
