Miért írok? Nem írok. Csak élek. Abban a környezetben, világban élek. Mikor kikukkantok belőle és látom, hogy lám, itt más a világ, papírra vetem emlékeimet, amit ott a másik világban megéltem. Ahogy leírom, eltűnik a gondolataimból, marad egy köteg papír, szép emlékképek, a vágy, hogy újra visszatérhessek oda. De ha már itt vagyok, rendbe szedem a papírokat és könyvvé alakítom. Ezt olvashatja, aki kíváncsi rá.

Gyermekkorom óta játszom a két világ között. Néha azt gondolom, ott is van egy asztalfióknyi történetem erről a világról. Ki tudja? Mindenesetre, ami ott megtörténik, itt a papíron megjelenik. Nincs egyforma sztori.

Nőknek szólnak ezek az írások? Nem tudom. Nő írja, ez látszik minden során. Mégis tetszik az írásom férfiaknak is. Na, erről most mit gondoljak?

Humor az alap. Ahogy az élet alapja is a vidámság. És romantika. Mert a szeretet az emberi léthez tartozik. És izgalom.  Mert abból is kell egy cseppnyi az életben. És én élek. Hol itt-hol ott, de mindkét világhoz kell humor, szeretet, izgalom.

Az élet, amely feladatokat ad nekünk, az élet, amelyet boldogan akarunk élni. Mindenki, én is. Te is. Keressük a boldogság felé vezető utat. Közben megpihenünk, kikapcsolódásra vágyunk a feladatok során, melyet harcként élünk meg. Na, akkor most vedd elő Kate Pilloy könyvét. Lépj át a másik világba, élvezd a történetet, aztán lehet újra felvenni a kesztyűt és megtalálni a boldogságot. De ne felejtsük el, a boldogság is csak pillanatokból áll. Mint egy-egy betű a könyvben. A könyv is csak betűkből áll, és egy pillanatra boldognak és könnyűnek érzed magad, mikor magával ragad a történet.

Ha nem ez történik, tedd le a könyvet. Neked nem ez a varázs való. De keresd a saját varázsodat, olvass mást, nézz filmet, sétálj egyet a természetben. Mert csak az a fontos, hogy megtaláld saját boldog pillanataidat. Amikor könnyű vagy, ragyog minden és nagyszerűnek tűnik a világ.